| | | | Általános információk | | A Szent István-terem megszületése
A palota déli összekötő szárnyában kapott helyet a Szent István-terem, amely egy valódi ékszerdoboz volt. Belseje román stílusban készült, ám bizonyos pontokon az alkotók teret engedtek például a magyar ornamentikának, a magyaros jellegnek is. Hauszmann a magyar iparosmesterek legjobbjait gyűjtötte maga köré, hogy együtt alkossák meg a századforduló magyar iparművészetének remekművét. A helyiség berendezésén dolgozott mások mellett Az újjászületés
A Nemzeti Hauszmann Program keretében korhű módon születik újjá a Szent István-terem. Belső elrendezése, anyaghasználata, díszítése és bútorzata mindenben az eredeti, hauszmanni elképzelést követi. A tervezést a fennmaradt tervek, vázlatok és fényképek segítették, az építést pedig olyan mesterek végzik országszerte mintegy húsz műhelyben, akik képesek az eredeti anyagok felhasználásával a lehető legpontosabban újraalkotni a díszes berendezést.s, a helyiség központi eleme, a monumentális pirogránit kandalló pedig Zsolnay Vilmos gyárában készült.
A palota csodája
Az iparművészeti műremekek összessége elnyerte az uralkodó, Ferenc József tetszését is, aki elrendelte, hogy a berendezést az 1900. évi párizsi világkiállításon is be kell mutatni. A francia fővárosban felépített terem a közönség és a szakma előtt is sikert aratott, több más díj mellett a világkiállítás nagydíját is kiérdemelte. A Budavári Palotában 1902-ben átadott díszes szobát a nagyközönség is látogathatta.
A világháború pusztítása
A Budavári Palota épülete a második világháború alatt a bombázások és a hetekig tartó tűzvész miatt is jelentős károkat szenvedett. A pusztítás a Szent István-termet sem kímélte: a helyiség teljesen kiégett, berendezése megsemmisült. A termet a háború utáni évtizedekben sem állították helyre, többek között tárolóhelyiségnek használták.
Az újjászületés
A Nemzeti Hauszmann Program keretében korhű módon születik újjá a Szent István-terem. Belső elrendezése, anyaghasználata, díszítése és bútorzata mindenben az eredeti, hauszmanni elképzelést követi. A tervezést a fennmaradt tervek, vázlatok és fényképek segítették, az építést pedig olyan mesterek végzik országszerte mintegy húsz műhelyben, akik képesek az eredeti anyagok felhasználásával a lehető legpontosabban újraalkotni a díszes berendezést..
| | | | | Szent István-terem | Budapest | | Szent György tér 2. | | E-mail: info@szentistvanterem.hu | | Telefon: | | https://szentistvanterem.hu | | címke: magyar iparművészet remekműve, párizsi világkiállítás nagydíját érdemelte ki, Hauszmann Alajos, magyar iparosmesterek legjobbjai alkották:Thék Endre, Strobl Alajos,Jungfer Gyula is, Zsolnay Vilmos, Nemzeti Hauszmann Program keretében korhű módon született újjá a Szent István-terem. | | nyitva tartás megközelítés | | | Cím: 1014 Budapest, Szent György tér 2., a Budavári Palota ’E’ és ’F’ épülete között található déli összekötő szárny.
Bejárat az Oroszlános udvar felől. A kiállítás főbejárata a Budapesti Történeti Múzeum – Vármúzeummal közös.
A Budapesti Történeti Múzeum – Vármúzeum és a Szent István-terem közös, az Oroszlános udvarból nyíló főbejárata:
- a Dísz tér felől, a 16-os és a 16A jelzésű autóbusz megállójából gyalogosan, rövid sétával érhető el a Szent György utcán keresztül,
- a Dózsa György tér / Palota út felől az 56-os villamos, az 5-ös és 178-as busz megállójától felsétálva a Palota úti OSZK-lifttel közelíthető meg,
- a Duna-partról, illetve a Clark Ádám térről a Várkert Bazáron keresztül vagy Siklóval, majd utána a Hunyadi udvaron keresztül) érhető el.
Parkolás: Javasoljuk, hogy a helyszínre gyalogosan vagy tömegközlekedéssel érkezzen. | nyitva tartás megközelítés | | | Hétfő: zárva Kedd: 10.00 -18.00 Szerda: 10.00-18.00 Csütörtök: 10.00-18.00 Péntek: 10.00-18.00 Szombat: 10.00-18.00 Vasárnap: 10.00-18.00 | | A kiállításra az utolsó belépés 17:00-tól. | | | | |